Vörös foltok jelentek meg a halántékon és lehámozódtak

Download Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Napvihar Nem tudta, hol van.

Much more than documents.

Zene szólt. A falra meredt, amely egy lehetetlenül gyönyörű fiatalember felnagyított képét mutatta, aki régimódi mikrofonba búgta a dalt. Valóban lehetetlenül szép volt: szintetikus sztár, a tizenéves kor alatti kislányok kezdetleges vágyainak párlata. Elfelejtette, mennyire színtelen és sötét volt a Mir. De hát az egészen más világ volt. A reggeli odalenn vár. Bisesa körülpillantott.

Ez a hálószobája, a londoni lakásában. Kicsinek, vörös foltok jelentek meg a halántékon és lehámozódtak tetszett. Az ágy nagy és puha volt, látszott, hogy nem aludtak benne. Az ablakhoz ment. Katonai bakancsa súlyosan nehezedett a szőnyegre, bíborvörös port hagyott maga után.

Uploaded by

Az égbolt szürke volt, a nap éppen felkelőben, és London körvonalai kezdtek kibontakozni. Arisztotelész köhögött. A hang halk volt, álmos. Bisesa megfordult.

Myra mezítláb volt, a pocakja kint, öklével a szemét dörzsölte, a haja kócos; a nyolcéves kislány még nem egészen ébredt fel. A kedvenc pizsamáját viselte, amelyen rajzfilmfigurák ugrándoztak, bár legalább két számmal kinőtte már.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Napvihar - Free Download PDF

Bisesában eltört valami. Kitárta a karját. Bisesa döbbenten pillantott végig magán. Kopott, szakadt, homokos izzadsággal átitatott narancssárga tréningruhájában éppannyira nem illett bele ebbe a huszonegyedik századi lakásba, mintha űrruhát viselt volna.

Mosolyt erőltetett az arcára. Aztán megreggelizünk, és mindent elmesélek neked… A fény kissé elváltozott. Bisesa az ablak felé fordult. Egy Szem lebegett a város fölött, mint valami katonai kémballon. Bisesa nem tudta volna megmondani, mennyire messze van vagy mekkora. De tudta, hogy az Elsőszülöttek eszköze, akik elvitték őt a Mirre, egy másik világba, aztán hazahozták. És London háztetői fölé felkapaszkodott a vészjósló nap.

És az első pillanattól kezdve, amióta meglátta annak a végzetes napnak a kezdetén, mélyen a csontjaiban tudta, hogy valami nem stimmel.

homeopátia vörös foltok az arcon

A Holdon az idő pikkelysömör ellen népi gyógymódok két óra.

Jó reggelt, Mihail. A Holdon az idő két óra tizenöt másodperc.

  1. Szteroid kenőcsök pikkelysömörhöz
  2. Hogyan lehet ultraibolya lámpát használni a pikkelysömör kezelésére

Ahogyan mindig, most is egy perccel a személyes napirendjének kezdete előtt ébredt, nem volt szüksége Thalész halk, elektronikus ébresztőjére. Mihail napirendje nem függött a houstoni időtől, amelynek a Hold többi lakosa szinte rabszolgájává vált.

 У нас почти не осталось времени, - сказал Фонтейн.  - Давайте ближе к сути дела.

Mihail a megszokások rabja volt. És a napját ma is, mint hosszú és magányos megfigyeléseinek minden napját, az Űridőjárás Megfigyelő Állomáson, a napfényen tett sétával óhajtotta kezdeni. Gyümölcskoncentrátumból és vízből álló reggelijét gyorsan elfogyasztotta.

A vizet mindig tisztán itta, sosem szennyezte kávégranulátummal vagy tealevelekkel, mert Hold-víz volt, a lassú üstökös-lerakódás évmilliárdjainak eredménye, amelyet most milliódolláros robotok bányásztak és dolgoztak fel az ő kedvéért; Mihail vallotta, ez a víz megérdemli, hogy kiélvezze az ízét.

Gyorsan belemászott űrruhájába. A kényelmes és könnyen használható szkafander hat évtizednyi fejlesztés eredményeként született meg az Apollo asztronautáinak esetlen páncélja óta.

Ráadásul a ruhának saját esze volt; némelyek szerint annyi, hogy akár egyedül indulhatott volna holdsétára. De bármilyen eszes volt is a ruha, Mihail gondosan és manuálisan ellenőrizte létfontosságú rendszereit.

Mihail teljes mértékben tisztában volt mindazokkal a napi tennivalókkal, amelyek biztosították életben maradását. Ezzel együtt mindössze néhány percébe került, amíg körülzárta a ruha melege. Sisakja cikkely alakú, enyhén torzító lencséjén vörös foltok jelentek meg a halántékon és lehámozódtak pillantott apró lakhelyére.

Hiába szerelkezett fel a bolygóközi űrre. Teljesen oda nem illő módon szennyes ruha és mosatlan edények között állt. Aztán a hosszú gyakorlattal megszerzett kecsességgel rúgta át magát a légzsilipen, majd az utána következő kis porzsilipen, és kiért a Hold felszínére.

A kráter peremének lankáján Mihail árnyékban állt, amelyet csak némi mesterséges fény tört meg. Fölötte csillagok serege a néma égbolton. Számos napelemet és antennák erdejét helyezték el ott, valamint a szenzorokat, amelyek az állomás legfőbb célját szolgálták. A Shackleton elnevezésű kráter falába vájt Űridőjárás Megfigyelő Állomás a Hold egyik kisebb lakóhelye volt, alacsony vörös foltok jelentek meg a halántékon és lehámozódtak összekötött néhány felfújható kupola, amelyeket szénszürke holdpor borított.

Bármennyire jelentéktelennek látszott is, az égitest egyik leginkább figyelemre méltó pontján helyezkedett el. Ellentétben a Földével, a Hold tengelyének nincs jelentős dőlésszöge; holdévszakok nincsenek.

Életük legyen örömmel és csodákkal teli! Finom, fehér permet tölti be a levegőt az éles kőcsipkék fölött, ködös fátyolként lebegve, meg-megcsillanva a halványuló fényben. A messzeségben két sárga nap készül lenyugodni egy időben, úgy negyvenfoknyi távolságra egymástól.

És a déli-sarkon a nap sosem hág magasra az égbolton. Az árnyékok itt mindig hosszúak — néhol állandóak. Így hát az a sötét folt, ahol Mihail állt, az emberi tevékenységtől eltekintve, változatlan volt évmilliárdok óta. Lenézett a lankán, túl a domborodó kupolákon.

pikkelysömör hogyan kell kezelni lr

A Shackleton-kráter fenekén kőfejtők és gépek összevisszasága látszott. Odalenn robotok munkálkodtak a hely kincséért, a vízért.

Amikor az Apollo asztronautái hazavitték első poros holdkőzet-darabjaikat, a geológusokat megdöbbentette, hogy a mintákban nyoma sem volt víznek, még az ásványi szerkezetekben megkötöttnek sem.

Évtizedek kellettek az igazság felderítéséhez. A Hold bolygónknak nem testvére, hanem a lánya: a Naprendszer korai korszakában keletkezett, amikor egy másik csecsemő-világgal való ütközés darabokra szakította az elő-Földet. A törmelék, amelyből később a Hold lett, hihetetlenül felforrósodott, kékizzásig, és a folyamat során minden víz elpárolgott belőle. Később üstökösök csapódtak a felszínébe. Az ezekben az ütközésekben odakerült sok milliárd tonnányi víz zöme nyomban odaveszett.

Ám egy csekély, egészen csekély mennyiség utat talált a sarki kráterek állandó árnyékban lévő fenekéhez, vizet ajándékozva a Holdnak, mintegy kárpótlásul születésének körülményeiért. Földi mércével mérve a Hold vízkészlete nagyon kicsi volt — nem több egy tiszteletre méltó nagyságú tónál —, ám a gyarmatosító embereknek ez is felbecsülhetetlen értéket képviselt, a szó szoros értelmében többet ért, mint amennyit a súlya aranyban.

Felbecsülhetetlen értéket jelentett a tudósoknak is, mivel magában hordozta üstökösök általi létrejöttének évmilliárdjait, és közvetett bepillantást nyújtott a földi óceánok kialakulásának folyamatába, mivel azok is üstökös becsapódások eredményei voltak. Mihail érdeklődésének középpontjában ezen a helyen mégsem a Hold jege, hanem a Nap tüze állt.

Elfordult az árnyékoktól, és elindult fel az emelkedőn a kráter pereme, a fény felé. Az út csupán keskeny csapás volt, emberlábak kitaposta ösvény.

pikkelysömör kezelése tó medve

Utcai lámpák világították meg, ahogyan mindenki nevezte a rudakra akasztott kis gömböket, amelyek lehetővé tették, hogy az ember lássa, mit csinál. Az emelkedő meredek volt, minden lépéshez erőfeszítés kellett a Hold szelíd, egy hatod gravitációjánál is. Mihail pár perc múlva már zihált, izmai kellemesen fájtak: ez a mászás a mindennapi egészségügyi sétája volt.

Végre elért a csúcsra, ki a napfénybe. Itt robot-szenzorok kisebb tömege csoportosult, és végtelen elektronikus türelemmel figyelte a Napot. Ám Mihail túlságosan erősnek érezte a fényt, ezért maszkjának üveges részét hamar elhomályosította. A körülötte elterülő táj még drámaibb és összetettebb volt. A viszonylag kicsi Shackleton-kráter peremén állt, de itt, a nyugati szélen a Shackleton keresztülvágott két másik krátert. A táj emberfelettin kusza volt: még a kráterek túlsó falát is elrejtette a Hold horizontja.

Mihail azonban hosszas gyakorlással megtanulta látni azokat a lassan ívelő, távoli hegyláncokat, amik ezeknek az egymást átfedő sebhelyeknek a szélét jelölték. Valamelyest segítette ebben a láthatáron vég nélkül alacsonyan mozgó Nap fénye, melyben a hosszú árnyak úgy mozogtak, mint az óramutatók.

A déli-sark, amelyet a Hold ifjúkorában alakított ki egy olyan nagy erejű becsapódás, amely a Naprendszer legmélyebb kráterét hozta létre, a legtorzabb táj volt a Föld kísérőjén. Nagyobb kontrasztot el sem lehetett képzelni a Nyugalom Tengerének lapos bazaltsíkjához képest, ahol Armstrong és Aldrin először leszállt, messze északra az egyenlítőtől. És ez a csúcs különleges hely volt. Még itt, a sarkon is szinte mindenhol előfordult némi éjszaka, amikor valamelyik kráterfal mozgó árnyéka elállta a fény útját.

De az a csúcs, ahol Mihail állt, más volt. A geológiai véletlen meredekebbre és magasabbra formálta összes környező rokonánál, így ide sosem vetült árnyék. Amíg a csupán néhány lépésnyire lévő állomás mindig sötétbe burkolózott, ez a hely mindig fénybe; ez volt az Örök Fény Csúcsa. Hozzá hasonló nem akadt sehol a megbillent Földön, és a Holdon is csupán maroknyi. Itt nem létezett reggel, sem igazi éjszaka; nem csoda, hogy Mihail személyes órája különbözött a Holdon élő többi emberétől.

Ám különös, nyugalmas táj volt ez, és ő megszerette. És nem akadt a Föld-Hold rendszerben alkalmasabb hely a Nap tanulmányozására, amely ezen a légkör nélküli égbolton sosem nyugodott le. De ahogy ma itt állt, valami nyugtalanította. Természetesen egyedül volt; senki nem lopakodhatott az állomás közelébe anélkül, hogy száz automatikus rendszer riasztását kiváltotta volna.

Arthur C. Clarke, Gentry Lee - Bölcső

A napmonitorok néma őrei sem mutatták zavar vagy változás jelét — nem mintha a szabad szemmel a vastag meteorit-ellenes páncélba és kevlárba burkolt műszerekre vetett futó pillantás bármit elárult volna. De mi nyugtalanította mégis? A Hold csendjében igazán kellemetlen volt ez az érzés, és Mihail megborzongott, hiába volt kellemesen meleg a ruhája.

Aztán megértette. Becsukta a szemét, arcát a vakító fény felé fordította. Amikor kinyitotta a szemét, Mihail különös Napot szemlélt. Maszkjának közepe a főkorong fényének nagy részét kitakarta.

térd pikkelysömör gyógyszer

Lásd még